Utazás / Látnivalók / Duna-Ipoly Nemzeti Park

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Szentendrei-sziget és a Duna bal partja (Területe kb. 7000 hektár. Szabadon látogatható, kivételt képez néhány kisebb, szigorúan védett terület a Szentendrei-szigeten.)

A nemzeti parknak ezek a részei meglehetősen zavartak, hiszen alig pár kilométerre fekszenek Budapest északi határaitól, ezért a fővárosiak kedvelt kiránduló- és pihenőhelyéül szolgálnak. Igazán természetes állapotú területek csak foltokban, általában a Duna part menti sávjaiban találhatók. A nemzeti park ezek védelmén túl a páratlan tájképi, és történelmi értékek védelmét látja el.

Kerékpárral több helyen is át lehet kelni a Szentendrei-szigetre, autóval csak Tahitótfalunál, vagy a váci, dunakeszi, határcsárdai révvel. A sziget egészének környezeti minősége igen fontos kérdés, mert mélyfúrású kútjai a környék és Észak-Pest vízellátásának alapját adják. Ezért a környezet, és a sziget kis falvai (Kisoroszi, Surány, Szigetmonostor, Horány stb.) is � amelyekben egyébként több régi, a népi építkezés elemeit magán viselő parasztház, békés kis utcák, templomok találhatók �, tisztábbak, rendezettebbek, mint az országos átlag.

Az eredeti állapotokat idéző természeti környezet már csak foltokban lelhető fel, ezek között azonban néhány igen értékes is van. A védett területek alapvetően két részre oszthatók: a vízparti nedves társulások, és a sziget belsejének száraz gyeptársulásai.

A vizes területek � part menti sávok, félszigetek, kis partközeli szigetek, tocsogók, a Duna rövidke holtágai, kis zátonyok � elsősorban a Tahitótfalut a váci révvel összekötő műúttól északra, illetve a sziget déli, Szentendre alatti szakaszán találhatók. Ezeken a területeken rekettyés fűz-nyár ligetek, tocsogós füzesek alkotnak kisebb-nagyobb foltokat. A terület madárvilága gazdag, több mint ötven madárfaj fészkel a szigeten, gyakoriak a parti madarak, a récék, a kárókatonák, a szürke gémek, a nagykócsagok, a jégmadár. Télen pedig az északról jött vendégek � bukók és bukórécék több faja � népesíti be a partot.

A sziget igazi természeti értékei azonban a belső részek homokos foltjai, rajtuk az alföldi pusztákat idéző homokpusztagyepekkel. Sajnos a beépítések miatt ezek a természetest közelítő társulások egyre kisebb területre szorulnak vissza, ezért többségük szigorúan védett, csak a földutakon járható be (a sziget északi részén a Kecskés-szigettel egy magasságban, illetve délen, Suránytól északra, és a déli szigetcsücskön találhatók ilyen területek). Ezek az árvalányhajas, esetenként kisebb buckákkal tagolt száraz gyepek olyan ritkaságokat rejtenek, mint a magyar szegfű, az agárkosbor, a gyíkhagyma, a fekete kökörcsin, a naprózsa, a homoki kikerics, és a fokozottan védett csűdfű.

Forrás: www.szigetmonostor.hu

© halmaz.hu