Nyári utazások - hivatalosan és turistaként

A nyár az utazások évadja. Utazunk hivatalosan és turistaként, utazunk repülőgépen, személygépkocsival, autóbusszal, vonaton, folyami és tengeri hajón, külföldi városokban villamossal, trolibusszal, metrón, autóbusszal, taxival. Nehéz átgondolni is, hogy eközben mi mindenre kell felkészülnünk, de tegyük meg, mert sok kellemetlenséget elkerülhetünk.

Az utazásnak vannak évszaktól független és évszaktól függő követelményei és sajátosságai. Minden utazás előtt próbáljuk átélni, mi vár, mi várhat ránk. Manapság a biztonsági megfontolások is előtérbe kerülnek.

Kettős megközelítésből kell kiindulnunk: ki vagyok én, és kinek ítélnek engem. A tévedés mindkét megközelítésből súlyos következményekkel járhat. Következésképpen külföldön való viselkedésünket tudatosan kell felépítenünk és gyakorolnunk. (A külföldön való viselkedés protokollszempontú említése az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal elvileg alapját vesztette, gyakorlatilag azonban hangsúlyozottabbá vált, a nemzeti hovatartozásra való fokozottabb figyelés miatt.)

A "ki vagyok én" kérdését a képviselet elve válaszolja meg. Képviselők vagyunk minden társadalmi érintkezési kapcsolatban (ne gondoljanak most parlamenti képviselőkre, hanem csak saját magukra).

Képviseljük

• mindenekelőtt hazánkat, a Magyar Köztársaságot, történelmi, kulturális hagyományaival, politikai és társadalmi örökségével és jelenével;
• azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek tagjai vagyunk;
• kiküldő szervezetünket (hatóságot, intézményt, vállalatot, bármilyen üzleti vállalkozást);
• a feladatot, amelynek megoldására hivatalos felhatalmazásunk és megbízásunk van;
• önmagunkat (egyéniségünk jó és rossz tulajdonságaival együtt); annak tudatában, hogy minden személyes megnyilvánulásunk a nemzeti hovatartozás kifejeződése is.

Saját identitásunk kifejeződéséhez kapcsolódnak további alapelvek is:

• Mások belügyeibe való be nem avatkozás: politikai és szakmai vonatkozásban egyaránt.
• A politikai jellegű megmozdulásoktól való távolmaradás. Gyakorlatilag kerüljünk minden - szándékaiban, elveiben, biztonsági feltételeiben ismeretlen - jelentős vagy nagy számú résztvevővel szervezett rendezvényt.
• Ne keveredjünk utcai kavarodásba, bármilyen okból összeverődő tömegbe.
• Tartsuk tiszteletben más országok hivatalos, vallási és társadalmi előírásait és azoknak megfelelően viselkedjünk. (Ez nem saját elveink feladását, hanem a vendég által kötelező tisztelet kifejezését jelenti.)

Nem képviselünk viszont - a korábbi pártállam előírásaival szemben - minden hazai pártot, mozgalmat, hiszen ez elvi ellehetetlenülést okozna.

Az alapvető elvi, erkölcsi szabályok mellett vannak olyan törvényes követelmények is, mint a vámszabályok, hatósági és egyéb adminisztrációs előírások betartása.

Ebben a tekintetben ugyan az Európai Unióba való belépésünkkel sokféle könnyítést élvezhetünk, de ne felejtsük el, hogy ezek elsősorban formálisak, és megszegésük esetén súlyos szankciók érvényesülnek.

Különleges hangsúlyt adnak a törvényes előírások betartásának az Európai Unión kívüli országokba való utazás, a terrorizmus terjedése következtében bevezetett biztonsági előírások. A terrorizmus miatti fenyegetésekkel azonban - mint tragikus példák bizonyítják - az Európai Unión belül is számolni kell. E veszélyek eltúlzása nélkül is célszerű fokozottan figyelni környezetünkre.

A "kinek ítélnek engem" kérdésre a legjobb válasz a magyar közmondás: "Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten!". E tekintetben pedig legjobban eligazítanak a viselkedés alapszabályai:

• a tiszteletadás; alapvetően minden embernek, figyelembe véve a helyi társadalmi és hivatalos szokásokat,
• a határozottság és szerénység (vagy mérsékletesség): megnyilatkozásainkat egyértelműen vállalva, elkerülve a túlzásokat mind pozitív, mind negatív irányban;
• a jó ízlés, a ráérzés, a tapasztalat és mások jó példáinak követése bármilyen helyzetben kisegíthet.