Még mindig kevés magyar köt utazási biztosítást

Tízből kevesebb, mint három magyar köt utazási biztosítást, amikor hosszabb-rövidebb utazásra indul. Pedig az utazás során többféle veszéllyel kell szembenéznie az utazóknak, melyek kapcsán jobb az előrelátás.

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 februárjában mintegy 1000 fő megkérdezésével történt biztosításpiaci kutatásának kérdései egyebek mellett az utazások és az utazási biztosítások témakörét is vizsgálták.

A felmérést megelőző egy évben a felnőtt lakosság negyede tett hosszabb-rövidebb időre utazást. Az összes megkérdezett 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezen idő alatt külföldön is járt.

Az utazókat, és különösképpen a külföldre utazókat sok előre nem látható veszély fenyegeti. Éppen ezért a biztosítók egyre szélesebb körű utasbiztosítási szolgáltatásokat kínálnak.

Ennek ellenére a megkérdezettek csak mintegy 7 százaléka válaszolta, hogy az elmúlt egy évben vett igénybe utasbiztosítási szolgáltatást. Ez az összes utazó kevesebb, mint 30 százaléka, és még a külföldre utazóknak is csak kevesebb, mint 50 százaléka.

A magyar turisták nagyobb hányada tehát inkább vállalja a poggyász elvesztéséből, sérüléséből, az esetleges baleset vagy betegség miatti orvosi ellátásból származó károkat, minthogy napi néhányszáz forintos biztosítást kössön.

Ha megvizsgáljuk, hogy jellemzően mégis kik kötnek utazási biztosítást, akkor sok érdekességet figyelhetünk meg.

A legaktívabban a 40-59 év felettiek gondoskodnak előre utazásuk biztonságáról. Érdekes, hogy minél magasabb vagyoni státusszal és iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább gondol a biztonságra is, azaz a szerényebb anyagi körülmények között élő, alacsonyabb képzettségű turisták vállalnak nagyobb rizikót.

A felmérés eredményeiből kitűnik, hogy érdekes módon a férfiak előrelátóbbak, mint a hölgyek, és hogy a megyeszékhelyen élők a legkörültekintőbbek az utazásaik során.