A Via Dolorosa, a Fájdalmak útja alig nyolcszáz méter hosszú. Minden köve emlékeket őriz. A Biblia szerint Jézus ezen az úton vitte a keresztet a Golgotára. E szomorú esemény részleteit 14 stáció örökíti meg, melyek közül kilencről az evangéliumokban olvashatunk, ötöt meg a hagyomány tart számon. A Templomhegy, más néven: Moria hegye. A Templomhegy mindhárom Egyistenhitű vallás szemében szent. Itt áll a Szikladóm, a muzulmán világ legszentebb építményeinek egyike, Jeruzsálem legszembetűnőbb műemléke. A Templomhegyen áll továbbá, az El Aksza mecset. Azon a helyen, ahol Salamon palotája lehetett. A Templomhegyre, csak a táskák átvizsgálása után mehettünk fel egy keskeny fahídon, melyről útközben ráláttunk a Siratófal férfi és női oldalára egyszerre.

Sétánk során többször láttuk Jeruzsálem falait, melyek különböző korokból származnak. Végső, ma is látható formáját a törököknek köszönhetik. A falakat 1542-ben Nagy Szulejmán alatt újjáépítették.

A Siratófal után Dávid király sírja a legszentebb zsidó kegyhely Izraelben. A síremlék kőből van, egy hímzett takaró fedi. Itt mindig találkozunk imádkozó férfiakkal az egyik, imádkozó nőkkel, pedig a másik oldalon. Dávid király sírja felett található a Coenaculum vagy Étkezőterem. Ez az a hely, ahol Jézus tanítványaival elfogyasztotta az „Utolsó Vacsorát”.

Az óvárost elhagyva felmentünk az Olajfák Hegyére. Itt megnéztük Szűz Mária sírját, aki egyes feltevések szerint (az írások erre nem tesznek említést) Jeruzsálemben halt meg. A jelenkori templomot a keresztesek építették egy bizánci bazilika helyén, mely feltételezett sírját és mennybemenetelének helyét jelzi. A Getsemáni kert az a hely, ahol utolsó éjszakáján Jézus szenvedéseinek legszomorúbb óráját élte, az órát, mikor lényegében remegett, a kereszt szenvedéseit és a kereszthalált választván, hogy az emberiség bűneit magára vegye. Jeruzsálemre és a templomtérre kelet felől néző, 830 m magas Olajfák hegye a Kidron-völgyön túl fekszik. Jézus idejében olajfák nőttek rajta. Bibliai jelentősége igen nagy, sok fontos esemény színhelye. Amikor Jézus örömujjongás közepette bevonult Jeruzsálembe, akkor az Olajfák hegyéről érkezett. Látva a hegyről a várost, sírva fakadt annak sorsa láttán. Amikor Bethániába időzött jeruzsálemi látogatásai alkalmával, akkor az Olajfák hegyének hajlatán kellett útjának a városba vezetnie. Az evangéliumokban számos utalás található arról, hogy a szóban forgó hegy egyik kedvenc tartózkodási helye volt Jézusnak. A Getsemáni kert, ahol elfogatása idején imádkozott, a hegy alacsonyabb lejtőin fekszik. Nem tudunk részleteket a kertről. Feltételezhető, hogy több hektáron terült el, kőfallal volt körbevéve, az évszázados olajfák szabálytalan rendbe állhattak benne, a lejtős terepet talán néhol kőtámfalak törték meg. A kertben áll a Minden nemzetek temploma. 1922-ben 17 európai nemzet elhatározta, hogy a kertben templomot épít, hálaadásként, hogy véget ért a világháború. A templomot az Agónia bazilikájaként is említik. Az oltár előtt az agónia sziklája, ahol a hagyomány szerint Jézus utoljára imádkozott elfogatása előtt. A főoltár képét a magyarok adhatták a templomnak - a nagy nemzetek lelkiismerete szólalt meg talán ebben. A mozaikon arany háttér előtt az imádkozó Jézus látható (Muzsinszki Nagy Endre alkotása) a jobb alsó sarokban a magyar koronás címer. A templom ablakait nem üveg, hanem sejtelmesen áttetsző alabástrom borítja, így örök félhomály uralkodik odabenn. A következő napon engedélyt kaptunk, Betlehem városába történő belépésre, mely a jelenleg elkülönített Palesztin Hatóság területén helyezkedik el. A város látogatása ugyanis az éppen aktuális politikai helyzet függvénye. Csoportunk a Születés templomát látogatta meg, mely Jézus születésének helyére, annak emlékére épült. Az épület külseje egyszerű, kicsit emlékeztet egy középkori várra. A templomnak eredetileg három kapuja volt, melyből kettőt befalaztak. A megmaradt bejáratot kétszer is lealacsonyították, hogy azon az esetleges lóháton történő bejutást megakadályozzák. A főhajóban, 1836-ban fedezték fel a IV. századbeli templom mozaikjainak töredékeit. A templomból két bejárat vezet le a négyszögletes barlangba, melynek mérete 11x3 méter. Jézus születési helyét egy latin nyelvű felirattal ellátott ezüst csillag jelzi. Közelében található a jászol, ahová a kisded Jézust születése után fektették. A Születés templom megtekintése után, a mellette felépített, ferences rendi szerzetesek által épített XIX. századi Szent Katalin templomot és annak kerengőjét néztük meg.

Reggeli után a Jordán folyó völgyén át északra tartottunk. Először Bet Shean városába érkeztünk, amely a Szentföld egyik legrégebbi települése, mely Kr. előtt 4000 évvel már lakott település volt. A korábbi település helyén egy jó állapotban lévő római színházat és fürdőket is láttunk. A régi utcákon sétálva a múltban érezhettük magunkat.

Folytatva utunkat felkerestük Yardenit települését, amely ma is keresztelőhely a Jordán folyónál. Mint tudjuk az első keresztelést, mely vízbemártással történt, Keresztelő Szent János végezte a Jordán folyóban. Ő keresztelte meg magát Jézust is. Ott jártunkkor is találkoztunk egy keresztelkedő csoporttal.

Következő állomásunk a Genezáreti tó volt. Felszíne 201 méterrel a Földközi tenger alatt van. A tavat nevezik Galileai vagy Kinneret tónak is. A tó partján felkerestünk egy kibucot, ahol banántermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A kibuc szó a "csoport" ill. "összegyűjteni" szavakból ered. Olyan kollektív település ahol a vagyon egy jelentős része közös. A mozgalom a szocializmus és a cionizmus egyfajta kombinációjaként egy gyakorlatias, munkaalapú cionizmust hozott létre Izraelben, olyan időkben, amikor a gazdálkodás független formái nem alakulhattak ki. A szükségből erényt kovácsolva, saját zsidó/szocialista ideológiájuk alapján a kibucok tagjai a közösségi élet olyan letisztult módját honosították meg, mely az ország határain kívül is komoly érdeklődésre tarthatott számot. Az első néhány generáció utópisztikus közösségei után a maiak alig különböznek a kapitalista vállalkozásoktól és a hagyományos városoktól, melyek mellett a kibucok alternatívát szerettek volna nyújtani. Az eredetileg főleg mezőgazdaságból élő kibucok mára bevételük jelentős részét ipari tevékenységből és turisztikából szerzik. A kibuclátogatás után rövid hajóutat tettünk a Genezáreti tavon. A hajón lengyel zarándokcsoporttal utaztunk. E tó partján hirdette Jézus legfőbb tanításait, itt tette a legtöbb csodát. Továbbhaladva a Nyolc Boldogság hegyére érkeztünk. Itt hangzott el a Hegyi beszéd halhatatlan igéi és a boldog élet legcsodálatosabb elemei. A ferencrendiek 1937-ben templomot építettek a hegyre. Idegenvezetőnk a templomban felolvasta a Bibliából a Nyolc Boldogságot. Következő helyszínünk Tabgha, a csodás kenyér és halszaporítás helyszíne volt. A Biblia szerint itt lakatta jól Jézus öt cipóval és két hallal, a mintegy 5000 főt számláló tömeget. Két bizánci templomot is építettek ide a IV. és V. században. Ezen a helyen tártak fel, 1932-ben egy templomot, ahol Izrael egyik legjobb állapotban megmaradt mozaikpadlója fedezték fel. Az oltárt képező kövön egy mozaik láthetó, mely egy kosár cipót és két oldalán két halat ábrázol. 1934-ben a bizánci templom fölé egy új templomot építettek.