Szentföldi nagy körút

A Haris Travel Club szervezésében 2007. május 16 -24 között, Izraelben jártunk. A területet nevezték az Atyák földjének, Szentföldnek, az Ígéret Földjének is. Ez ma Izrael. Három, egyistenhívő vallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás szent helyeit kerestük fel. A fenti irodára, megbízhatóságuk mellett, azért esett a választásunk, mert igazi körutat szerveztek, más útvonalon indultunk déli irányba és más úton érkeztünk fel északra.

De kezdjük az elejéről. Az El-Al légitársaság gépével kora délután érkeztünk Tel-Aviv repülőterére. Idegenvezetőnk még 1949-ben vándorolt ki Magyarországról, így szinte az alapítók közé számított.

Először Jaffába, az ókori kikötővárosba látogattunk. Tel-Aviv déli részén fekszik és 3600 éves írott történelemmel rendelkezik. A Jaffa óvárosa mára a művészet központja lett. Városi sétánk folyamán meglátogattuk egy iparművész kiállítását.

Körutunkat Avedat ősi nabateus városában folytattuk. Útközben megálltunk a csodálatos Negev sivatagban. A nabateusokat, a biblia is említi. Területük Jordánia és a mai Izrael déli részén található, ahol az ókorban mezőgazdasági tevékenység folyt. Földjük mára félsivataggá alakult át. Nem egyedül a jordániai Petra őrzi ennek a keresztény hitre tért nép nyomait, hanem az Izrael déli részén található, nagyrészt romokban álló város, Avdat is. Itt még részben állnak a 2000 eves templom és város falai is. Továbbfolytatva utunkat, megálltunk a Ramon kráternél, egy eróziós erők által koptatott katlannál. Végezetül megcsodáltuk a Timnai rézbányákat, melyet már az ókori egyiptomiak is használtak. Itt láttuk a szél és erózió által kialakított „Salamon oszlopai”-nak elnevezett hatalmas sziklaképződményeket. Este megérkeztünk Eilatba, Izrael Vörös-tengeri kikötőjébe, ahol megtekintettük a tengeri obszervatóriumot és üvegfenekű hajóval megcsodáltuk a korallokat. Egyik utastársunk kipróbálta a motorcsónak vontatta ejtőernyőzést is. A város infrastruktúrája a turizmus számára is kifogástalan. Eilatban volt egy félnapos pihenési lehetőségünk, mivel az út további részében, a sűrű program miatt, erre már nem volt időnk. Izraeli körutunk legdélebbi pontja Eilat volt, innen fordultunk vissza, északra.

A Holt tenger nyugati partjától kb. négy kilométerre, a júdeai pusztában emelkedik Massada sziklafészke. Az első erődöt Kr.e. a második század közepén építették. Heródes Kr. u. 40-ben egy nagyméretű erődöt állított fel ugyanitt. A zsidók Massadát kegyhelynek tartják, mivel itt következett be történelmük egyik legdrámaiabb harca, a rabszolgaságból a halálba menekülő katonák története. 967 zsidó felkelő védte a Római Birodalom katonái ellen a várat, és amikor látták, hogy reménytelen a helyzetük, inkább megölték egymást, semmint a rómaiak fogságába kerüljenek.

Massada után megfürödtünk a Holt tenger sós vizében. A hír igaz, miszerint a Holt tenger vizében, annak erős só tartalma miatt, nem lehet elsüllyedni. A Holt tenger hossza 75, szélessége 16 km, felszíne pedig, 400 méterrel a tenger szintje alatt van. Egyszerre, negyedóránál több időt, nem szabad a vízben tölteni. Csodálatos érzés a vízben lebegni.

Utunkat folytatva, látogatást tettünk az Ein Gedi oázisban, mely Izrael egyik leglátványosabb oázisa a Holt-tenger partján. Dávid itt rejtőzött évezredekkel ezelőtt Saul király elől. Neve a Bibliában is szerepel. Két vízesést és fürdési lehetőséget találunk e kősivataggal körülvett területen.