Innen Kapernaumba mentünk, mely a Damaszkusz felé vezető úton egy vámszedőhely volt. Ez a helység volt, Jézus tevékenységének központja 20 hónapon keresztül. Szent Péter is Kapernaumban lakott. Jézus itt tanított a zsinagógában. Mára nem maradt más Kapernaumból, mint egy romhalmaz. A legfontosabb lelet a mára már híressé vált kapernaumi zsinagóga. Ezt a III. században egy régebbi zsinagóga fölé építették, melyet az a centurió ( százados) építetett, kinek szolgáját Jézus meggyógyította. A kövekbe faragva zsidó és római jelképeket láthattunk. Zsidó jelképekhez tartozik a sófár, a Dávid csillaga, a Menóra, a frigyláda és pálmafa, mely az ország legősibb szimbóluma. A keresztények is nagy tiszteletben tartják ezt a zsinagógát, ahol korábban Jézus imádkozott, tanított és csodákat tett. Az ásatások során feltártak egy házat, melyről úgy vélik, hogy Szent Péter lakóhelye volt.

A Tábor hegye 488 méterrel emelkedik a környező vidék fölé. Ez Galilea leglátványosabb és legkiemelkedőbb hegycsúcsa. A keresztények a hegy szentségét avval hozzák összefüggésbe, hogy Jézus ezt a helyet választotta színeváltozásának színhelyéül. A ferencesek 1924-ben beépítve a korábbi templomok maradványait, erre a helyre építettek egy új templomot.

A Tábor hegy után Názáretbe érkeztünk. Názáret a Szentföld egyik legfontosabb kegyhelye. Ezt a dombok közé zárt várost választotta ki Isten az Angyali üdvözlet helyének. Gabriel arkangyal itt közölte a hírt Máriával, hogy fiút fog szülni, akit Jézusnak fog nevezni. Jézus gyermekkorát Názáretben töltötte. Nem lehet pontosan tudni, mikor alapították a várost. A forrás (Mária forrása) ma is ad vizet, valószínűleg már ősidők óta vonzott ide telepeseket. Mária kútja egyike a Szentföld leghitelesebb kegyhelyeinek. Csontváry-Kosztka Tivadar is megfestette. Ez volt és ez maradt a mai napig is a város egyetlen vízforrása. Semmi kétség nem fér hozzá, hogy Jézus anyjával ide járt vízért, mint ahogy a názáreti asszonyok és gyermekek mindig is tették. A görög-keletiek úgy tarják, hogy az Angyali Üdvözlet azalatt történt, míg Szűz Mária vizet mert a kútból. Ezért építették oda a maguk templomát. A ferencesek régi terve volt, hogy az Angyali Üdvözlet misztériumához méltó templomot emelhessenek. Álmuk 1960 – 68 között vált valóra. A Közel-kelet egyik legnagyobb keresztény szentélye lett az Angyali Üdvözlet temploma.

Názárettől 7 kilométerre fekvő Kána falu tartja magát a Biblia Kánájának. Kánát az egész keresztény világ úgy ismeri, mint Jézus első csodatevésének színhelyét, ahol a vizet borrá változtatta.

Körutazásunkat Akko-ban folytattuk. Akko a világ egyik legősibb városa. Hosszú történelme során sok nemzetség lakta, de dicső napjai a keresztesekkel kezdődtek. Ők tették fővárosukká. Ma Akko-t túlnyomórészt újonnan bevándorolt zsidók lakják, de található itt egy kis muzulmán és keresztény közösség is. Mozgalmas múltjából csak keresztes és török romok maradtak fenn. Meglátogattuk az erődöt és kisétáltunk a tengerpartra. Akko szép fekvésű, rendkívül hangulatos város.

Akko-hoz közel fekszik Haifa. Haifa a múlt század elején egy kis, 10 ezer lelket számláló városka volt. Ma Izrael harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma meghaladja a 225 ezret. A Földközi tenger egyik legszebb öblének partján fekszik, Izrael legkedvesebb hegyének, a Karmelnek lejtőjén. Haifa városának tökéletes a fekvése. A Karmel hegység és a Földközi – tenger kombinációja lenyűgöző látványt ad. A városról annyit kell tudni, hogy azon kevés helyek közé tartozik, ahol arabok és zsidók együtt élnek, valójában ez adja meg Haifa igazi szellemét. Jelen van az ortodox zsidó negyed, az orosz negyed és egy kis magyar kolónia, ahol korábban áttelepült magyarokkal is találkozhatunk. A régi városközpontban, pedig túlnyomó többségben palesztinok élnek. Haifa keletkezése a homályba vész. Kr.e. a II. században említik először a Talmud irodalomban. A várost semminemű történelmi eseménnyel nem hozhatjuk összefüggésbe. Ezt a várost a keresztesek, az arabok, a törökök és az angolok egymást felváltva uralták. A magyar származású, Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója 1898-ban meglátogatta Haifát és megjósolta, hogy a jövőben nagyváros lesz. Dicsérő szavai sok új bevándorlót vonzottak ide és így vált Haifa, Izrael egyik legjelentősebb városává. Haifában található a Bahai vállás központja. Az 1921-ben elhunyt bahái vezetőt, Abbász efendit a Perzsa kert közepén temették el. Mauzóleumára aranykupola borul. A bahái vallás a buddhista, a mohamedán és a zsidó vallás elemeiből ötvözött, egyistenhívő vallás, melyet Ali Murza alapított Perzsiában 1844-ben. Az iszlám síita ágából kinőtt, mely egyetemes testvériséget és társadalmi egyenlőséget hirdető világvallás. Szülőhazájában korlátozzák működését. Bahái vallású például ma sem házasodhat muszlimmal, nem örökölhet, és számos más jogától is meg van fosztva. Az 1979-es iszlám forradalom óta mintegy kétszáz Bahái hitűt végeztek ki, többnyire azzal a váddal, hogy muszlimokat a Bahái hit megvallására csábítottak. Legalább 150 ezren emigráltak. A „legidősebb új vallási mozgalomnak” is mondott Bahái a kezdetektől elveti a vallásháború gondolatát, hirdeti férfi és nő egyenjogúságát, azt, hogy a vallást összhangba kell hozni a tudománnyal, s nemcsak a világbékét, de még olyan ügyeket is felkarolt, mint az eszperantó nyelv. Az alapító kimondta: „Minden vallás alapja közös.” A Bahái olyan világvallás, amelynek hívei – Baháulláh írásai mellett - más vallások szent könyveit is naponta tanulmányozzák.

A vallási központot ott tartózkodásunk alatt zárva volt, a csodás perzsa kertben azonban tehettünk egy sétát.

Körutazásunk utolsó napjához érkeztünk. Hazaindulás előtt még egy fontos ókori várost, Caesarea-t tekintettük meg. A várost, Kr. e. 20-ban Heródes újjáépítette, mely korábban egy tengerparti föníciai városka volt. Caesarea mintegy 12 év alatt Palesztina egyik legszebb városa és legjelentősebb kikötője lett. Heródes a várost nagyszerű palotákkal, amfiteátrummal és hippodrommal díszítette. Poncius Pilátus is itt élt, kinek kőbevésett nevét egy kőoszlopon láthattuk. Ez volt az első régészeti bizonyíték a híres kormányzót illetőleg, aki Jézust kereszthalálra ítélte. 1291-ben a franciák teljesen lerombolták Caesareat. Ez lett a vége a városnak, melyet lassan befedett a homok. Csak 1956-ban kezdték az archeológusok kiásni a várost és feltárni jelentős maradványait. A római korból kiásták az amfiteátrumot, néhány fürdőt és a híres lóversenypályát, a hyppodromot is. Caeserea városával mondtunk búcsút Izraeltől. Autóbuszra szálltunk és Tel-Aviv repülőterére indultunk.

Véget ért egy csodálatos, felejthetetlen körutazásunk.